Nekem ehhez kellett némi önismeret és állhatatosság, amiben nem voltam mindig jó, de fejlődtem!

Fiatalkoromban én voltam az, aki azt gondolta magáról, hogy: majd lesz valahogy. Eljártam a munkahelyemre, mert valamiből meg kellett élni. De bevallom – rémesen unatkoztam.

Számát sem tudom, hány barátom keresett meg, hogy legyek az ő biztosítójánál alkusz. Minden végzettségem megvan hozzá, szerintük a személyiségem is. Volt, amikor engedtem is a csábításnak, és hagytam magam rábeszélni egy olyan tevékenységre, ami nekem nemhogy nem testhezálló, de kb úgy illett rám, mint tökre a gyűszű – az első vállalkozásom így indult, csődbe is mentem vele.

Később már, amikor az MLM hullámok elértek, már „okosabb” voltam. Beregisztráltam a kedvezményekért, de tudtam, hogy nem az én világom, és soha nem is áltattam sem a szponzorom, sem magam, hogy én ebben sikeres lehetek. És bár vannak termékek, amikért ma is rajongok, tudom, hogy ez nem az a rajongási szint, ami megtartana akkor is, amikor hullámvölgyek jönnek.

Aztán eljött egy pont, amikor megismertem azt a rendszert, amivel jelenleg is segítem az ügyfeleimet. Hát attól tisztára elvarázsolódtam. Volt, hogy elrontottam, de nem adtam fel, addig tanultam, amíg elég magabiztossá váltam. Majd eljött a pillanat, amikor azt éreztem, nekem ezzel kell foglalkoznom teljes időben.

Persze jöttek az ellendrukkerek, a negatív hangok, a furcsa tekintetek, de engem semmi nem tudott megingatni. Maradok a küldetésemnél, ami nem más, mint pénzügyi fellendüléshez segíteni a magyar kisvállalkozásokat, és ennek módjáról olyan megértést adni, amivel ezt meg is tudják tartani, valamint megismertetni és megszerettetni a cégvezetőkkel az adminisztrációt azáltal, hogy a pénzügyi területen rendet teszünk.

Ha Te már a helyeden vagy, gratulálok! Ha még nem érzed teljesnek az életed, keresd te is a lehetőségeket és az új megoldásokat! Tekints várakozással a jövőbe, egyszer meg fog térülni, és megtalálod azt, amit szeretnél.