A vészhelyzet olyan szituáció, amiben egyszer csak váratlanul benne találjuk magunkat, és a teljes katasztrófa elkerülésére azonnali cselekvésre van szükség.

Láttunk-hallottunk hősökről, akik égő házból mentenek ki embereket. Normál esetben az ember nem megy be egy égő házba, de ha ott van egy családtagod, akkor a falon is átmész, hogy kihozd őt onnan.

Pénzügyi vészhelyzetet okozhat egy kormányzati intézkedés is, ami széles körben kényszerít azonnali intézkedésekre. Ilyen például, hogy a fuvarozó vállalkozások működési feltételei megváltoznak, a KATA adózás feltételeinek megváltoztatása, vagy bizonyos szektorok extraprofitjának terhelése, csak hogy néhány aktualitást említsek a teljesség igénye nélkül. Az ilyen kívülről jövő vészhelyzetekkel nem könnyű megbirkózni, ha segítséget szeretnél, érdemes ezt a mini-ebookot letöltened.

Pénzügyi vészhelyzet a vállalkozásban például az, ha inkasszó kerül a számládra, és nem tudod kifizetni az árut, mert a NAV épp behajtja a járuléktartozásodat.

Ilyenkor a cselekvés szükséges lépés, de a helyzet egyáltalán nem mondható kívánatosnak – szerintem nincs épelméjű ember, aki vágyja a vészhelyzeteket.

Mivel cselekedni egy veszély esetén muszáj, akkor is ha kényelmetlen, így néha a megoldások is „féloldalasak”, és épphogy kihúznak a csávából.

A vészhelyzeti megoldásokkal az is baj, hogy nem tudod kiszámítani előre a végkimenetelt, mert nem mindenki reagál egyformán a vészhelyzetekre. Van, akit felpörget, de van, aki lefagy tőle, mint a windows.

Még ha te cégvezetőként ebben egyfajta rutint szereztél is, számítanod kell rá, hogy a munkatársaid nem biztos, hogy ilyen jól bírják a strapát, ráadásul hosszú távon nálad is jelentkezhet akár egészségügyi kockázat is – valószínűleg nem véletlenül van igény horribilis áron az ún. „menedzser-szűrésre”.

A legfőbb probléma azonban nem ez.